Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkássága 1

einstein-s-saga-1.jpg

Einstein munkásságáról

1/3

 

1. Határ a fénysebesség 1893  X

 

A kis Einstein már gyerekkorában hallott a fénysebességről és annak rendkívüli nagy mértékéről. Elgondolta, hogy gyorsan fut a fényhullám után, és amikor utóléri akkor befagyott hullámokat lát. Ez pedig lehetetlen, mondta magában, ezért a fény sebességét lehetetlen elérni. Nagy kár, hogy ezen a ponton elvesztette bátorságát és nem próbált gondolatban még gyorsabban futni. Akkor lelki szemeivel azt látta volna, hogy a hullámok elmaradoznak mögötte. Ebből kiderült volna számára, hogy ebből a gondolatkísérletből semmiféle határértéket vagy korlátot nem lehet leszűrni. [Kiegészítés: 2020 05]

 

     A fény sebessége extrém nagy értékű, 300 ezer kilométer másodpercenként. Elképzelhetetlen volt a gyermek Einstein számára, hogy ezt a sebességet bármi vagy bárki felülmúlhatja. Sajnos e sebesség korlát oly mélyen "belefagyott" tudatalattijába, hogy később már triviális ténynek vette, és un. posztulátumként építette be az SR–be, a speciális relativitáselméletbe.

     Mára már egyértelműen kiderült, hogy nincs fénysebességi korlát. Például a csillagászok szorgalmasan mérik a kvazárok fényének vörös eltolódását. Egy Z számmal jelzik, hogy a fénysebesség hányszorosával távolodik a megfigyelt objektum. Manapság Z = 8 körül járnak, ami ugyebár 8-szoros fénysebesség. Azután itt van a modern Ősrobbanás elmélet is. Ez meggyőzően állítja, hogy a robbanás gömbje először egy atomnyi méretű volt, egy szempillantás múlva narancs méretűvé vált, majd két perc múlva akkorára nőt, mint a Naprendszer. (Tessék csak utána számolni: a Naprendszer mintegy 2 fénynap méretű.)

     A Wang féle amerikai fizikuscsoport pedig egy laboratóriumban 2000–ben 330–szor nagyobb fénysebességet detektált, mint a jelenleg elfogadott érték. Mindezen eredmények ellenére még mindig nagyon sokan vannak, akik az elavult fénysebességi korlátot tekintik törvénynek. Talán azért is, mert a relativitáselmélet képleteinek múlhatatlanul szüksége van legalább egyetlenegy fix számra ahhoz, hogy ezekből valamit is számolni lehessen. 

 

 

2.  A sebesség relatív, 1904  X

 

Évszázadokkal korában történt, hogy a természettudós Galilei eltöprengett a sebesség abszolút vagy relatív voltán. Számos kétségbeejtően pontatlan kísérletet végzett el, annak megállapítására, hogy megtalálható–e egy abszolút rendszer, melyben végül megmérhetjük az abszolút sebesség mértékét. Például páros lábbal ugrált előre és hátra egy hajó fedélzetén, és megállapította, hogy nincs különbség az ugrások hosszában akár állt a hajó, akár mozgott. (Nota bene, van!) E furcsa gondolatot minden bizonnyal az 1897–es M–M kísérlet erősítette meg Einstein fejében. Michelsonék híres–neves kísérlete ugyanis az elméleti fizika és egyben a logika csődjének tűnt, mert a fényt minden álló és mozgó tárgyhoz képest egyazon sebességűnek mutatta. Kiútként villant fel előtte, hogy ha elveti a térbeli fix pont lehetőségét, akkor megszűnik a kiemelten kezelhető abszolút sebesség is.  A relatív viszonyítási pontokkal pedig addig lehet variálni, míg a józan ész talpa alól kicsúszik a talaj, legyint és megadja magát.  

     A modern kísérletek azonban kimutatták, hogy a fény számára a Föld valójában egy ilyen fix pont. A  logikai félresiklás onnan eredt, hogy a Michelson kísérletet rosszul értelmezték. Ott ugyanis feltételezték, hogy a Föld mozog a fény hordozóközegében. Azonban nem mozog, mert ez a különleges hordozóközeg rátapad a talaj felszínre, ezáltal nem mozog a talajra leállított kísérleti berendezéshez képest sem. Ezen állítás kísérleti igazolását lást itt!

 

     Egyébként ez a letapadási jelenség a felszíntől  távolodva  fokozatosan megszűnik. A földi tapasztalatot extrapolálva valószínűsíthetjük, hogy az összes nagytömegű égitest egyedi fix pontot képvisel a környezetében. Ezek ugyan össze–vissza mozognak a rájuk tapadt fényhordozóközeggel együtt, ámde a köztes térre ez nem jelent problémát, mert a mozgások ott kiátlagolódnak. Egyébként a kozmikus háttérsugárzás ide, azaz a Világűrhöz van lokalizálva, valamint ehhez képest mozog a Naprendszer 475 km/s sebességgel a Kisoroszlán csillagkép felé. A szám onnan származik, hogy a háttérsugárzás energiacsúcsa a haladási irányban nagyobb,  az ellentett irányban kisebb, köztes irányokban pedig a cosinus függvény szerint változik. A változás igen jelentős, ezért a csillagászoktól a fenkölt, ámde túlzottan rejtélyes Nagy Koszinusz elnevezést kapta. Sajnos a jelenséget nem csak ködösítik hanem el is dugják, mert ellentmond a relativitás elvének. [Kiegészítés: 2020 05] 

     Nézzünk meg egy további csillagászati példát! A csillagok az égbolton előre, hátra imbolyognak. Egy év során 20,4 szögmásodperc nagytengelyű ellipszist írnak le mind a "közeliek", mind a távoliak, pontosan egyformát. Mostanság már tudjuk, hogy az un. állócsillagok nem állnak, hanem jelentős sebességgel mozognak. Azonban ezek sebessége egyáltalán nem befolyásolja a 20,4" ingadozást, mert ez kizárólag csak a Föld vF=30 km/s  mozgási sebességétől függ. (A szög vF /c radián, de ez átszámítva 20,4") Mint látjuk a mindennapos csillagászati megfigyelések azt bizonyítják, hogy itt a Földnek (a megfigyelőnek) kiemelt szerepe van, míg a megfigyelt csillagok sebessége nem játszik szerepet.

 

3.  A részecskék bolyongásáról 1905

Ha tintacsepp kerül egy pohár vízbe, akkor a tinta festékszemcséi idővel szétterjednek és kitöltik az egész poharat. Ma már tudjuk, hogy a rohangáló vízmolekulák lökdösik szét a festékszemcséket, de akkor még sem a hőmozgás, sem a molekula fogalma nem létezett. A szemcsét minden oldalról impulzusok érik, és ezek rövid távon ingadozást mutatnak. Ezért a részecske bizonytalan ide–oda mozgások közepette lassan elvándorol a helyéről. Ennek jellemző paramétereit számította ki Einstein a statisztikus matematika segítségével.

 

4.  A fényelektromos jelenség  1905 

A foton (a golyó alakú foton) fogalmát Einstein alkotta meg, és ő vezette be a fizikába. A Nobel–díjat is ezért, az un. fotoeffektus nevű jelenség magyarázatáért kapta. Eszerint a fém felszínét azért hagyják el elektronok, mert a kék fény fotonjának energiatartalma éppen elegendő arra, hogy az atom burkából kiüssön egy elektront. A vörös fényre nem reagál, mondotta, mert az nem éri el az energiaküszöböt, bármilyen intenzív. Ebben tévedett. Az erős vörös lézerfény is létrehozza az effektust. A gondolat hibás volt ugyan, de előre mutató.   Megérdemelte a magas díjat. 

      

5. Speciális relativitás elmélet SR, 1905  X

Einsten a speciális relativitás elméletét két posztulátumra, két kiinduló feltételezésre alapozta, mégpedig a fénysebességi korlátra és a sebességek relatív voltára

     Mint láttuk, mindkét feltételezése hibás volt, így azután további kompenzáló hibák és jószándékú logikai félrecsúsztatások sorára volt szükség, hogy a végeredmény legalább felszínesen rendben legyen. De nem jött rendbe! Ezt a konfúzus belső szerkezet és a hibás következtetések sora mutatja. 

Csak utólag derült ki, hogy változó értékű, így a kijelölt célra valójában alkalmatlan.
 

   A relatív sebességek elve egy további megoldhatatlan problémát okozna, ha a fentiek után, maradna még hely megoldhatatlan probléma számára. Ha van két testünk és egy relatív V sebességünk, akkor a megoldás kétértékű, miközben mi egyetlen megoldást várunk. A logikai hiba azonban nem feltűnő, némi jó szándékkal azt mondhatnánk, hogy rejtőzködő. Három vagy több test vizsgálata esetén azonban a „megoldások” száma rohamosan nő, és ekkor az egyértelmű megoldást váró logika visítani kezd. A lustaság azonban a legtöbb embert megakadályozza abban, hogy eme pontig, a nyilvánvalóan konfúzus helyzetig eljusson. 


                                          ***

     Nézzünk meg egy példát a csillagászat területéről. A csillagászok a távcső felső peremét kicsit előre döntik, hogy a felül belépő fotonok a távcső alján is középre essenek. Ugyanis a Föld jelentősen elmozdul, mire a foton a cső aljára ér, hiszen a Föld vF=30 km/s sebességgel kering a Nap körül. 

     A Vénusz bolygó  sebessége vV=36 km/s, és ha a Napnak a felénk eső oldalán jár, úgy a relatív sebesség 6 km/s, míg a túloldalon haladva 66 km/s. Az SR szerint a kétféle sebességkülönbséghez kétféle döntés tartozik. Az első esetben kevésbé kell megdönteni a távcsövet, míg a második esetben erősebben. A valóságban azonban nem így van. A teleszkóp szükséges megdöntése mindkét esetben 20,4 szögmásodperc. A megdöntés mértéke kizárólag a megfigyelést végző műszer sebességétől függ. Lám, a Vénusz is cáfolja a relatív sebességek tételét, miközben a földi megfigyelőt pedig abszolút sebességűnek mutatja.   

          anyag-es-energia-1905.jpg

6.  E = mc2,   1905   X 

A címben szereplő E=mc2 a tudomány talán legfontosabb, de bizton a leghíresebb egyenlete. A közismert képletlevezetésével már Einstein előtt is számos nagynevű fizikus próbálkozott, és közel ugyanerre az eredményre jutott.  Maga Einstein ötször is, de csak az 1905–ös és 1946–os dolgozata  forog közkézen.

     Az első levezetéssel az a baj, hogy olyan képleteket használ föl, melyek eredetileg nem az anyagra, hanem a fényre vonatkoztak. Igaz, kezdéskor Einstein is fénysugarakkal, illetve egy sugárzó test (egy világító szikla) energiamérlegével foglalkozik. Felteszi, hogy a kisugárzott energia ugyanannyi, akár álló, akár mozgó koordinátarendszerből méri.  Meglepő módon a nehezen követhető meggondolások láncolatából Einsteinnek végül is kijön, hogy az m tömegű szikla energiatartalma mc2

     Váratlanul jut el a célhoz, közben számos fogalmi és logikai hibát vét, és ezek  nem mindig kompenzálják egymást. A levezetés túlbonyolított, és fölösleges hurkokat tartalmaz. Pongyola stílusa miatt a legtöbb szakember számára rejtve maradt a dolgozat elégtelen volta. Jelesül az, hogy maga a bizonyítás követhető folyamata hiányzik belőle, ámbár a megcélzott eredmény azért előállt.  

 

folytatás a hetedik pontnál :Einstein munkássága

2.   Lásd itt!  

 

 

2016.okt.

 

                                                             Sir Tom

         

 

web page hit counters codes Free
Measure Website Visitors

 
 

 

Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2020 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 30804
30 nap: 613
24 óra: 20